Hossza: 430 m Mélysége: -111 m

A Szopláki-ördöglyukat a Két-bükkfa-nyeregtől Mária-pad felé levezető turistaút mellett, annak jobb oldalán találjuk. A triász dachsteini mészkőben keletkezett 300 m hosszú, 36 m mély inaktív víznyelőbarlangnak nagysága és formakincsei mellett az élővilága is jelentős. A Pilis-hegységben ebben a barlangban telel a legtöbb denevér, s ezért a túrázást a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága csak a nyári időszakban engedélyezi. Az alsóbb rész a denevérek és a barlang védelme érdekében vasajtóval és ráccsal le van zárva. A bejárati aknát fém korláttal kerítették el. A barlang nagy része alapfelszereléssel járható, kötéltechnikai felszerelés csak a bejárati aknához, valamint a felső szintet az alsó résszel összekötő aknához kell. Érdemes egy 50 méteres kötelet elvinnünk, mert azzal egyben mind a két akna beszerelhető.

A bejárati akna 4, 5 m hosszú, 3 m széles, a felette lévő sziklafal tetejéről célszerű a barlangba leereszkedni. A fal tetejénél fához tudjuk kikötni a kötelet, aztán néhány métert lejjebb ereszkedve nittet is találunk, innen a kötélen már felfekvés nélkül ereszkedhetünk le az egyre táguló aknában a Hall nevű terembe, aminek aljzatát nagy mennyiségű humuszos kőtörmelék alkotja és sok a behullott avar és növénytörmelék, valamint a bedobált fa. A napfény a terem nagy részét bevilágítja, ami kedvez a nedves környezetet kedvelő növényzetnek, így a falakat nagy felületen alga, moha borítja és kisebb páfrányok is vannak. Csigák, békák, valamint nagy faj és egyedszámban rovarok találhatók itt. A falakat kondenz borsókő, cseppkőbekérgezések, kis függőcseppkövek és farkasfogas zászlók borítják. A képződményeken tördelésnyomok látszanak, elszórtan hungarocel darabokat és szemetet látni. A csarnok szűkebb K-i részében, ahová már nem jut be sok fény patakhordalékos omladék zárja le a járatot, amiben nagyrészt andezit kavicsok találhatók. A terem Ny-i végéből két oldalág is indul.

A jobb oldali, mintegy 20 m hosszú és omladékban végződő végéig kényelmesen állva járható. Az elején a mennyezeten cseppkőszinlőt láthatunk, a felette kialakult fülkében kis állócseppkő és tetaráta medence van gyöngyökkel. A járat elejét egy zsák tönkrement cement rondítja el. A befelé lejtő járat felénél törmelékkel eltömött gödör van, idáig a falak nedvesek voltak innentől viszont már szárazak, ami az enyhén érezhető huzat miatt lehet. A továbbiakban már emelkedő járat egyre szűkülve agyagos omladékban ér véget, itt száradási repedéseket is látni. Valószínűleg az omladék után a járat tovább folytatódik.

A teremből egyenesen tovább menő szépen oldott oldalág falai vizesek, cseppkőlefolyások, kis függőcseppkövek, farkasfogas zászlók díszítik. A vége felé egyre szűkülő járatban szinlőt is megfigyelhetünk. A vége előtt állandó pocsolya található, aminek zöld vizében rohadó fadarabok vannak. Az elszánt átmerészkedők a túloldalon csupán egy sáros kis fülkét találnak.

Visszatérve a Hallba annak alsó (D-i) végében találjuk a lezárást. Jobb oldali részén rács biztosítja a denevérek szabad közlekedését, míg bal oldali részén – ha van kulcsunk – az ajtón át mi tudunk bejutni. A ferde aknában való leereszkedéshez a rudakhoz érdemes kikötnünk a kötelet. A Sáros-aknának elnevezett meredek járatban nem kell feltétlenül slószt használnunk, a kapaszkodókötél is elegendő lehet. A nevéhez méltón sáros akna az impozáns Óriás-terembe vezet, aminek lejtős aljzatát nagy mennyiségű kőtörmelék borítja, amiben falban megfogott járóút vezet. Nagy mennyiségű, nagyrészt összeszedett faágat és elszórtan szemetet is találunk itt. A mennyezeten sok kis függűcseppkő az oldalfalakon cseppkőlefolyás, cseppkőlécek láthatók. A bal oldali falon több nagy kalcittelér van és itt egy néhány méteres térképen nem szereplő, bontott igen szűk oldaljáratba préselődhet be a kíváncsi barlangkutató. Lefelé a törmelékfolyás aljában látszólag bonthatóan megy tovább a járat és itt montmilch is van a falon. A termet néhány helyen feliratok és kormozás csúfítják. A terem É-i végéből a Kuszoda nevű járat indul, aminek a mennyezetén szép kagylós oldásformákat látni. A kényelmesnek mondható szűk rész után a járat újból kitágul és a Belső-terem boltozatos csarnokába érünk. Ennek elején mennyezeti csatornát figyelhetünk meg, valamint váll magasságban szinlő is van. Jobb oldalon agyaggödör található, az aljzat nedves, agyagtölcsérek is vannak benne, néhol nagyobb omladéktömbök borítják. A falak gömbüstösen oldottak, visszaoldott cseppkőlefolyások láthatók rajtuk. A folyosószerű terem hátsó részében állócseppkövek és nagy mennyiségű guanó van, a nyári időszakban azonban kevés denevér tartózkodik a barlangban. Balra elszűkülő kürtőbe mászhatunk fel, míg jobb oldalon szép cseppkőlefolyást láthatunk állócseppkővel. Innen kis kúszással juthatunk át a 3 m magas végponti terembe, ami omladékban végződik. Az omladékot feltehetően érdemes lenne átbontani. A teremben kis szalmacseppkövek, egy nagyobb gömbüst és állócseppkövek láthatók. Sajnos a cseppkövek erősen rongáltak, valamint kormozás és feliratok is csúfítják a falakat.

Barlangtérképek a fotóalbumban