Ariadne-barlangrendszer

Hossza: 19 km Vertikális kiterjedése: 204 m (-137 m, +67 m)

Jelenleg Magyarország harmadik leghosszabb és negyedik legmélyebb barlangrendszere. A Csévi-szirtek 8 barlangjának, a Leány-, Legény-, Ariadne-, Rejtekút- Vacska-  Kőoszlopos, Indikációs- és Gyökeres-barlangnak az összekötésével jött létre. Összesen 9 bejárata van.

Legszebb fotók a galériában

 

Leány-barlang (4153 m)

Ebben a barlangban kezdtük meg a csévi-szirti kutatásainkat 1991. április 4-én. Az első évben több mint 560 méter járatot fedeztünk fel. 1996 volt a barlang kutatásában az egyik legsikeresebb év, ekkor csaknem 700 méter új részt találtunk. 1997-ben sikerült összekötnünk a szomszédos Legény-barlanggal.

Térképek a fotóalbumban

 

Legény-barlang (3400 m)

1991-ben 50 méternyi felfedezéssel néhány méterre közelítettük meg a Leány-barlangot, összeköttetést találni ekkor azonban még nem sikerült. Egészen 1994-ig nem is nagyon foglakoztunk a barlanggal. Abban az évben azonban több mint 350 méter járatot fedeztünk fel kisebb bontásokkal. 1997-ben pedig sikerült a barlang legmélyebb pontjáról átjutni a Leány-barlangba. Az ezredfordulón találtunk még több száz méter új részt, majd a barlang kutatása, hosszabb ideig csak kisebb sikereket hozott. 2011-ben aztán jóval komolyabb áttörést sikerült elérnünk, mikor felfedeztük a Denevér-ágat. Több mint 1 kilométer szabad járatot találtunk, különleges képződményekkel és nagy termekkel. A barlang mindíg is hirhedt volt szűkületeiről és vendégmarasztaló saráról, napjainkra azonban tágításainknak köszönhetően, már a barlang nagy része kényelmesebben járhatóvá vált.

Térképek a fotóalbumban

 

Ariadne-barlang (484 m)

Egy kis indikáció hosszas bontásával 2005-ben lyukadtunk be a barlangra. Több mint 250 méter képződményekben gazdag kényelmesen járható járatot fedeztünk fel. Majd a következő évben kisebb bontásokkal 400 méterre növeltük a barlang hosszát és egy napos bontással összekötöttük a Legény-barlanggal.

Rejtekút-barlang (634 m)

1999-ben tártuk fel a barlangot 200 méter hosszban, majd évekig alig jártunk benne. 2008-ban összekötöttük a Vacska-barlanggal, de kutatása ez után sem lendült fel. 2010-ben a denevérek nyomát követve könnyű bontással 400 méter cseppkövekben gazdag új részt fedeztünk fel. Év végén pedig ennek a résznek a végpontján találtunk átjárót hosszas bontással a Legény-barlangba.

Térképek a fotóalbumban

 

Vacska-barlang (8300 m)

Az Ariadne-barlangrendszer legnagyobb barlangja, egymagában hosszabb mint a másik öt barlang és a rendszer legmélyebb, valamint legmagasabb pontja is itt található. Ebben a barlangban vannak a Dunántúl legnagyobb barlangtermei és cseppkövei. 1999-ben egy vadmacskát követve találtuk meg beomlott bejáratát, akkor 13 méter hosszban tártuk fel, majd hosszú évekig nem foglalkoztunk vele. 2007-ben kezdtünk bele a további bontásába, majd 2008-ban sikerült az áttörést elérni. Kutatása igazi sikertörténet, hiszen 5 év alatt több mint 7 kilométer járatot fedeztünk fel, valamint 204 méteres mélységével a negyedik legmélyebb barlang lett az országban. 2008-ban sikerült összekötni a szomszédos Rejtekút-barlanggal, majd 2009-re már a Pilis leghosszabb barlangja lett. 2010 decemberében sikerült összekötnünk a Vacska-Rejtekút-barlangrendszert a szomszédos Leány-Legény-Ariadne-barlangrendszerrel. Az öt barlang az Ariadne-barlangrendszer nevet kapta és ezzel az összekötéssel az ország harmadik leghosszabb barlangja lett.

Kőoszlopos-barlang (15 m)

Az eredetileg 3 méteres kis fülkét nyitottuk rá a Leány-barlang egyik nehezen megközelíthető pontjára, így ez lett a 6. barlang a rendszerben.

 

 

 

 

Comments powered by CComment