A csoportban betöltött tisztségem: újonc :)

Legmagasabb iskolai végzettségem:

• szakközépiskolai technikusi képesítés
• 3x1 félév a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán villamosmérnőki szakon
• alapfokú  barlangjáró vizsga (2008).

Jelenleg egy informatikai cégnél dolgozom logisztikusként.

Hobbi: Család, olvasás, zenehallgatás, túrázás, geocaching, barlangászat, kerékpározás, térképszerkesztés (turistautak.hu).

Régóta érdekelt az, hogy mit is rejthet a föld mélye. Ezen kíváncsiságomat kezdetben csillapítani tudta a bárki számára elérhet? barlangokban látottak, de egy idő után már nem volt elég: arra is kíváncsi voltam, hogy mi lehet a korlátokon, vasrácsokon túl. A barlangászattal 2006-ban kerültem közelebbi kapcsolatba, még ugyanabban az évben találkoztam az Ariadne Egyesület aktív tagjaival is a Csévi-szirteken.
Ennek a találkozásnak a napja örökre az emlékezetembe vés?dött, s azóta számos felejthetetlen élményt köszönhetek nekik.

 Két pici lány boldog apukája vagyok, nekik köszönhetően a hobbijaim nagy részének sajnos csak ritkán tudok hódolni. Ha mégis, akkor általában olyankor együtt vesszük nyakunkba a világot.

A BFKH Igazságügyi Szolgálatánál dolgozom. Szabadidőmben olvasok, túrázom, belekóstoltam a sziklamászásba, via ferratába, jelenleg a szabadidőm legnagyobb részében barlangászkodom. Barlangász múltam nem nyúlik vissza túl régre, viszont annál intenzívebb. A szervezett civil barlangtúrák után a kezdet a Gubacs ill. a Myotis egyesület aggteleki karszton tett túrái voltak, itt már ízelítőt kaptam az „igazi” barlangjárásból. A 2012-es Barlangnapok óta szinte heti rendszerességgel veszek részt az Ariadne Egyesület barlangkutató, feltáró tevékenységében, úgy a Csévi-szirtek barlangjaiban, mint egyéb helyeken szerte az országban, ahol az egyesület szervezett keretek között, pályázatokon kiépítési, poligonozási, térképezési film- és fotó-dokumentációs feladatokat végez. Illetve ahova a feltáró tapasztalat /...kis huncut jelölgetős denevér barátaink ;) /miatt meghívást kaptunk. Így jutottam el több alkalommal Nagyharsányba és Esztramosra is, ahol a poligonozás, térképezés során Kovács Ricsi és SzabóZé óvó felügyelete mellett újoncként jelent?s feltárásoknak is részese lettem, több alkalommal is megtapasztaltam a majd’ minden barlangász álmát jelentő felfedezés, az „itt még előttem senki sem járt” érzését. Pártoló tagja vagyok a Speleo Myotis egyesületnek, mikor időm engedi, részt veszek a Hideg-lyuk kutatásban és a József-hegyi barlangok bontásában is. Túrázom, edzőtúrázom a BBBT és a TBE csapatával. Szívesen veszek részt segítőként olyan túrákon, bejárásokon, ahol gyerekek illetve kezdők jönnek barlangba, jó látni másokon is az örömteli rácsodálkozást erre a csodálatos világra. Az elmúlt két év során sok új ismeretségre, barátságra tettem szert, értékes, érdekes embereket ismertem meg, mind a feltáró kutatás kapcsán, mind a barlangtúrák során, „kinyílt a világ”. Kedvenc helyeim a Csévi Szirtek, a Bükk és az Aggteleki karszt, minden érdekel, ami a kutatással, barlang- és természetvédelemmel kapcsolatos. Ahogy egy kedves volt évfolyamtársam rácsodálkozott a minap: „Ági! Te rátaláltál arra, amit?l boldog vagy!” –hmm, lehet, előző életemben denevér voltam… (?) ;)

Szüleim már egészen kis korom óta vittek magukkal minden felé kirándulni, utazni. Tíz-tizenkét éves koromban már a Júliai-Alpokba jártunk ki ferrátázgatni, és többször voltunk fizetős túrákon néhány budai barlangban. Talán ebből az aktív életmódból következett, hogy elkezdtem barlangászni.

Eleinte csak apukám járt a Szirtekre kutatni, majd a 2012-es Barlangnapokra már én is vele tartottam. Ott tudtuk meg, hogy az Egyesület tanfolyamot fog tartani akkor ősztől, és ott merült fel, hogy beiratkozhatnánk. Nagyon meghatározó élmény volt ez a fél év nekem, mert bár eddig is szerettem a barlangokat, de ott tanultam meg igazán, milyen az, amikor az ember egy szűk, sáros járatban gebődik, amikor mellkasig kell gázolni a 8°C-os vízben és ezt az ember mégis élvezi. De még mennyire, hogy élvezi!

A tanfolyam alatt elkezdtem járni kutatni is. Eleinte egy kicsit nehezen hittem el, hogy mi lehet jó abban, hogy egész nap egy sáros helyen adogatjuk a teli vödröket, vagy nehéz köveket pakolászunk a terem egyik sarkából a másikba. De mégis megszerettem a bontásokat, a hangulatát, az összes nehézségével és vidámságával együtt. A felfedezés élménye, amikor megkerül a keresett járat, amiért már annyit dolgoztál, látni a többiek arcán, hogy mennyire örülnek… az megér minden befektetett munkát.

Június végén aztán sikeres vizsgát tettem, és azóta is, amikor csak lehetőségem van rá, járok a bontásokra, és igyekszem (fiatal korom ellenére is) az Egyesület hasznos tagja lenni.